Kazai Sajó Péter – Visszatérés

Időpont: 2024. december 12. – 2025. február 1.

Kurátor: Helena Markusková

Az érsekújvári születésű Kazai Sajó Péter (1909 – 1994) kiállítása, a galériának a régió művészeinek munkásságát bemutató programjához kapcsolódik. A festő, grafikus és rajztanár, ismeretlen művésznek számít a régióban és Szlovákiában is. Nevét csupán az Érsekújvár és vidéke című folyóirat 1941. június 14-i számában megjelent – az érsekújvári művészek Arany Oroszlán Szállóban rendezett kiállításáról szóló cikk említi.

     Az 1934 – 1940-es években Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán a rajztanári szakon tanult (tanárai: Kandó László, Varga Nándor Lajos). Korai korszakában (1938 – 1946) a római iskola művészei (Aba-Novák Vilmos) hatottak rá. Groteszk humorral, monumentális formákkal és szilárd kontúrokkal megjelenített zsánerjeleneteket festett. 1940 – 1945 között Érsekújvárban élt. Élete alakulására döntő befolyással voltak a második világháború eseményei. 1946-tól Budapesten élt. A GANZ Hajógyárban dolgozott (1946 – 1970). Megalapította a GANZ Hajógyári Dolgozók Képzőművészeti Körét, ahonnan 1947-ben a fiatal Kondor Béla is elindult.

      Az 1950-es években a hajógyári környezetből merített munkatémákat, otthonának bensőséges  jeleneteit festette és illusztrációkat készített. Műveiben megragadta a munka dinamikus lendületét, a mozgó alakokat és rögzítette a környezet hangulatát. Irodalmi élményei és az illusztrációk hatására, munkásságában felerősödtek az imaginatív tendenciák és az egzisztenciális hangvételű elemek. Egyúttal különféle művészeti technikákkal kísérletezett. Testvérével, Sajó Gyulával kifejlesztettek egyfajta vörös krétát – a vizeskrétát.

       1960-ban, ösztöndíjas dégi tartózkodása folyamán mezőgazdasági motívumokat, dolgozó és pihenő embereket örökített meg. Ekkor ismerkedett meg a Festetics-kastély parkjában, a hétéves Fehér Lászlóval, akit bevezetett a festészet varázslatos világába. A munkatémák mellett történelmi tárgyú műveket is festett és elkészítette Miguel de Cervantes: Don Quijote című regényének emblematikus illusztrációit (1965 – 1966). Folytatta kísérletezéseit, használta a kollázst és a decalcomaniát.        

        Az 1960-as és 1970-es évek fordulóján a motívum stilizálásának, a biomorf absztrakciónak vagy a szürreális festészet különféle változataival foglalkozott. Kísérleteivel párhuzamosan folytatta a narratív festészetet. Késői korszakában, gazdag színskálájú, titokzatos hangulatú archetipális történeteket festett.

      Idei kiállítása egy retrospektív válogatás, amely betekintést nyújt munkásságába. Művei először kerülnek bemutatásra Szlovákiában – mindez egyúttal szimbolikus visszatérést jelent szülőföldjére.

Egyéni kállítások: Derkovits Terem, Budapest (1961),  Magyar Daru- és hajógyár Művelődési Háza, Budapest (1966), Rákosligeti Művelődési Klub, Budapest (1967), Ifjú Gárda  Művelődési Ház, Budapest (1967), Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest (1972), József Attila Művelődésház, Kisgaléria, Budapest (1972), Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre, Dégi Tájmúzeum, Dég (1993), EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház, Eger (2021)

Csoportos kiállítások: Miskolci Polgári Kaszinó Nagyterme, Miskolc (1936), Miskolci Korona Szálló Díszterme, Miskolc (1937), Érsekújvári művészek kiállítása, Arany Oroszlán Szálló, Érsekújvár (1941), Nehézipari Központ Kötelékébe tartozó Vállalatok Képzőművészeinek kiállítása, Budapest (1947), Rézkarcoló Művészek kiállítása, Régi Műcsarnok, Budapest (1949), MÉMOSZ Székház falképpályázata, Régi Műcsarnok, Budapest (1949), I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest (1950), II. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest (1951), IV. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest (1953), Plakátkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest (1953), V. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest (1954), VI. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest (1955), Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Miskolc (1958), Ernst Múzeum, Budapest (1959),  VII. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest (1959),
Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest (1960), Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest (1975).