Ján Sajkala: Kérdés

Kiállításmegnyitó: 2025. április 3-án, 17.00 órai kezdettel

Kurátor: Daniela Čarná

A kiállítás megtekinthető 2025. május 10-ig.

Ján Sajkala nem keresi a bemutatkozási lehetőségeket, de az alkotás számára természetes és szükségszerű, a hétköznapi tevékenységektől elválaszthatatlan kifejezésmód. Éppen ezért kiállítása kivételes alkalom a nézővel való párbeszéd kialakítására. Sajkala az idő témájával, az anyag átalakulásának és reciklációjának folyamatával foglalkozik, mégpedig az ékszer, a rajz, az objekt vagy az installáció keretén belül.

A kiállítás első része egy időgyűjtő rajzciklust mutat be – kezdve a vékony filctollal készült, részletesen, szinte filigránszerűen kidolgozott színes kisméretű labirintusokkal, egészen a nagyfelületű formátumokig. Ezek az önéletrajzi jellegű feljegyzések, a szerző érzékeny világszemléletéről vallanak, egyben a meditáció formái is, amelyek önkéntelenül az alkotásban való elmerülést kisérik.  − Alkalmanként fia, Oskar gyermekrajzait is bevonta készülő rajzaiba. A precízen cizellált rajztechnika módja, belső rokonságban áll dizájn-objektjeivel (pl. a Pontis Alapítvány által odaítélt Via Bona díjjal) és ékszereivel, amelyek egy kódolt történet hordoznak leendő viselőjük számára. Műalkotásaiban felhasználja az ékszerész technikákat, mint például a rozsdás-sorozatban. Rokon vonásokat mutatnak felesége, Ľuba Sajkalová (1973–2019) munkásságával és poetikus szemléletével, aki a folyamatjelleg-, recikláció-, a bomlás- és az anyag átalakulásának témáit dolgozta fel a textil médiumában. A kiállítás második része, összegző válogatás tanuló éveinek és az azt megelőző évek munkáiból. Ján Sajkalát már gyerekora óta érdekelte, hogy „hogyan működnek a dolgok“, fokozatosan érlelődött rendkívül tehetséges – autodidakta rajzolóvá.  Kezdetben a szürrealizmus poétikája és Albín Brunovský grafikái inspirálták, de műveiben megtaláljuk Paul Klee játékos-egzisztenciális munkásságának visszhangjait is. A harmadik rész, a már említett, a kiállításon szabadon feltűnő ékszer-műveket mutatja be. Végül értéktöbbletként, a brossok vagy miniatűr objektek helyspecifikus installációjában teljesednek ki. Növényvilággal szervesen összefonódó mesealakokat idéznek meg, amelyek mintha egyenest a fantázia világából léptek volna elő. Ján Sajkala minden egyes munkája mögött személyes történetre bukkanunk, amelyek a hozzá legközelebb állókkal való kapcsolatainak megéléséről és azok világához való viszonyáról szólnak.  A Testvérek Gyülekezete számára például kelyhet és tálakat készített azoknak az embereknek beolvasztott ékszereiből (és történetéből), akik rendszeresen találkoznak a közös istentiszteleteken.

A kiállítás címe összefügg a szerző élettapasztalataival és a helyes kérdésfeltevések képességével az életben. Mégpedig a megfelelő időben és a megfelelő helyzetben. Hasonlóan mint Jézus, aki a vak emberrel való bibliai találkozásakor megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek érted?”. A kérdezés Szókratész görög filozófus módszere is volt, aki az egyszerű kérdésektől eljutott a bonyolultabb, egzisztenciális kérdésekig. Vizuális formában most nekünk (és önmagának) teszi fel őket a szerző. Ján Sajkala alkotásaiban egyaránt megtalálhatjuk a játékos és az egzisztenciális mozzanatokat. Mindkettő kölcsönösen kiegészíti egymást, egyúttal elvezetnek bennünket a kreativitás különböző rejtelmeinek labirintusába.

                                                                                                                                           Daniela Čarná

Ján Sajkala (1967, Bruntál), Pozsonyban a Képzőművészeti Főiskola Ékszerész szakán (Anton Cepka és Karol Weisslechner prof.) és a Térkommunikáció szakon  (Anton Čierny prof.) tanult. Diplomamunkájáért Rektori Díjat kapott (2002). Művei jelen vannak a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményeiben és magángyűjteményekben is. Egyéni kiállításon szerepelt a pozsonyi Tatrasoft Galériában (2000) és a Dolgok emlékezete című kiállításon a Martini Turčianska Galériában (Ľ. Sajkalovával és M. Moravčíkkal, 2005). Munkáit az Ékszer című kollektív kiállításokon mutatták be (2000, SNM, Pozsony, London, Róma, München); továbbá a következő kiállításokon: Nagy tej, Nyitrai Galéria (2001); L.S. (de)materializált, Pozsonyi Városi Galéria és a Martini Turčianska Galériában (2023); Ismerd meg az ékszert a besztercebányai Közép-Szlovákiai Galériában (2024), Csendes hang a spektrumban, Ideiglenes kulturális tér, Pozsony (2024) stb. Pedagógiai munkával is foglalkozik, előadóként együttműködött a pozsonyi Bibianával.